XVIII.Tétel: A nemzetállamok kialakulása német példán keresztül

A német egység

Az 1848-as forradalmaknál nem alakul ki nemzetállam a porosz területeken.
A porosz gazdaság gyors fejlődésnek indul a XIX. században, ennek látványos része a vasútépítés. Rengeteg szénlelőhelyet és vasérclelőhelyet tárnak fel. Acéltermelés is megindul. A német származású Siemens hulladék vasból állít elő acélt. Fontos iparvidékek: Ruhr-vidék, Szilézia, Berlin környéke. Megjelenik az igény egy egységes vámrendszerre. Ez lesz a Vámszövetség, ami még 1834-ben alakul meg, Zollverein(ejtsd: collferájn) a neve. 39 német állam alkotja, de Ausztria nincs benne. Két elképzelés van az egységes német államra. Az egyik a kisnémet egység a poroszok vezetésével, a másik a nagynémet egység az osztrákok vezetésével. A nagynémet egységet Franciaország és Anglia nem nézné jó szemmel. Végül is a kisnémet egység fog megalakulni.
Az egység létrejötte: Poroszország jóval fejlettebb, mint a környező országok. Erős hadseregük van, amely a legfejlettebb a térségben. Ez az erős hadsereg elsősorban Otto von Bismarck-nak köszönhető, akit az 1862-ben nevezett ki I.Vilmos kancellárnak. Vilmos 1861-ben került hatalomra és liberális reformokat vezetett be. Bismarck másik neve a "Vaskancellár". Ő vezeti be az általános hadkötelezettséget 18 éves kortól. Mindenkit kiképeztetett, így egy gyorsan mozgósítható hadsereget kapott. Laktanyákat létesített az esetleges mozgósítások esetére. Ezenkívül modernizálta a hadsereg felszerelését.
1864-ben kitör a Dán háború, mivel meghal a dán király és Poroszország területi igényekkel lép fel ellene. A harc Holstein(Holstejn) és Schleswig(Sleszvig) megszerzéséért indul. Legalábbis látszólag. Az elsődleges cél a közbeavatkozó Ausztria haderejének felmérése volt, ugyanis az osztrákok is területi igényekkel léptek fel Dániával szemben. Végül is a poroszok megszerzik az északibb területet Schleswiget, míg az osztrákoké lesz Holstein. Bismarck ezzel a csellel felismeri a Habsburg Birodalom gyengeségét és az 1866-ra tervezett, osztrákok elleni villámháborúra kiegyezik a franciákkal. Ennek értelmében Franciaország megkapta Luxemburg felett az uralmat. 1866-ban aztán egy villámháborúban, Königgratz-nél(Königrétc) a poroszok döntő vereséget mértek az osztrák hadakra. Poroszország enyhe békefeltételeket szab, de mind e mellett megszerzi Holsteint. A háború után Poroszországhoz kapcsolják az Észak-német államokat. Ezzel 1867-ben 18 tagállammal létrejön az Észak-Német Szövetség. A szövetségben nincs benne Bajorország, Baden, Hessen, Ausztria, Württemberg. Ausztria kivételével a déli német államok a Dél-német Szövetségbe tömörültek, aminek viszont nem volt gyakorlati jelentősége. III.Napóleon háborúval fenyegeti meg a déli német államokat, ha csatlakoznak az Észak-német szövetséghez. 1870-1871(-)ben zajlik a francia-porosz háború. A háborút a spanyol trón megüresedése okozta. Napóleon spanyol király akart lenni, de a poroszok is indítottak egy jelöltet a trónra. Franciaország erre hadatüzen az Észak-német Szövetségnek. A poroszok legyőzik a franciákat és megostromolják Párizst is. III.Napóleont leváltják.
1871. január 18-án I.Vilmos a versaillesi kastély tükörtermében kiálltja ki az egységes Német Birodalmat. A franciáktól elveszik Elzászt és Lotaringiát, amik fontos iparvidékek. Németország lakossága 40 millió fő, ezenkívül Németország Európa legerősebb katonai hatalmává válik. A császár I.Vilmos lesz, akinek az alkotmány nagy hatalmat biztosít.