2009. március 3., kedd

XV. Tétel: A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
Mária Terézia és II. József

Mária Terézia 1740-ben kerül hatalomra a pragmatika szankció alapján. Uralkodása kezdetén az őt el nem ismerő uralkodók megtámadták a Habsburg Birodalmat, kitör az osztrák örökösödéi háború. Ez 1740-1748-ig tart. II. Nagy Frigyes porosz király seregei elfoglalják Sziléziát 1742-ben. A bajorok Felső-Ausztriában és Csehországban tőrnek előre. A vészhelyzetben Magyarország rendjei segítik ki az uralkodót, azzal, hogy megszavazták a háborúhoz szükséges újoncokat és adót. A rendek ezzel a Birodalmon belül megerősítették a már kiharcolt kiváltságaikat, s ez egyben az ország viszonylagos függetlenségének a megőrzését is jelentette. Az örökösödési háborúban elvesztett Sziléziát próbálja majd visszaszerezni Mária Terézia a hétéves háború során(1756-1763), de nem jár sikerrel.
Mária Terézia -elődeivel ellentétben- törekedett arra, hogy a magyar arisztokráciát és nemességet érzelmileg is a dinasztiához kösse. Ezt, úgy próbálta elérni, hogy új kitüntetéseket alapított -például a Szent István rend-, hazahozatta Dalmáciából Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot. 1749-ben alapította a Theresianumot, ami a magyar nemesi ifjúság nevelésére szolgált és 1760-ban a magyar nemesi testőrséget, mely a magyar nemesség hivatali és katonai előmenetelét segítette.
Mária Terézia rendeletei: Az uralkodó nagyhatalmi állásának megőrzése érdekében rákényszerül egy állandó hadsereg fejlesztésére, ami viszont óriási összegeket emészt fel. Ezért szükségessé válik az állami jövedelmek erőteljes növekedése. Az uralkodó reformprogramot vezet be, ami a porosz reformok mintáján alapult. Átszervezésekkel olcsóbbá és átláthatóbbá próbálta tenni az állam működését. Csehországban és Ausztriában a rendekkel elismertették a kiváltságos rétegek adóztatását. Magyarországon a rendek 1751-ben visszautasítják a nemesi adófizetést. Mária Terézia így közvetett módon 1754-ben egy vámrendelettel csapolja meg a nemesség jövedelmeit. kettős vámhatárt alakít ki, ami egy belső határ az örökös tartományok és Magyarország között. Magyarország elsősorban nyersanyagot, mezőgazdasági termékeket szállított Ausztriába, míg onnan általában ipari áruk, textíliák érkeztek. Mária Terézia merkantilista gazdaságpolitikát folytatott, melynek lényege az arany felhalmozása volt. A mezőgazdasági kivitel emelkedése elsősorban a nagybirtokok majorságainak volt köszönhető. Emiatt a birtokosok igyekeztek növelni földjeiket a közös földek és a jobbágytelkek rovására. Ez a robotterhek növekedésével járt. A jobbágytelkek csökkenése, illetve a jobbágyok fokozott megterhelése komolyan sértette az állam érdekeit. A nemesi adómentesség miatt ugyanis a majorsági földek adómentesek voltak, csak a jobbágytelkek után szedtek állami adót. Miután az országgyűlés 1764-ben visszautasította a kérdés rendezését, a királynő az 1767-es Urbárium rendeletben maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat. A jobbágyoknak heti egy nap igásrobotot, vagy heti két nap gyalogrobotot kellett végezniük. Rögzítették a majorsági és az úrbéres földek arányát. 1777-ben adja ki tanügyi rendeletét a Ratio Educationis-t. Egységes, a népiskolától az egyetemig felépülő iskolarendszert terveztek meg. Államilag előírt tantervet vezettek be, s ezekben megfogalmazták, hogy az oktatás fő célja az államhoz hű és hasznos polgárok nevelése. Előtérbe került a földrajz, a történelem, a gyakorlati ismeretek. Az oktatás ugyan jórészt az egyház kezén maradt, de a tantervek révén érvényesült az állami ellenőrzés. A rendelet nem mondta ki az általános tankötelezettséget.

II. József 1740-ben született és 1780-ban került hatalomra. Már 1761-ben sűrgeti a reformokat. Apja Lotharingiai Ferenc, aki 1745-ben lesz Német-Római császár. II. József 1765-ben lesz Német-Római császár. Feleségei sorban meghalnak. Álnéven, álöltözetben utazgatta be az országot. Mikor hatalomra kerül nem koronáztatja meg magát magyar királynak, hogy ne kényszerüljön esküt tenni a rendi jogok tiszteletben tartására. Rendeletekkel akar kormányozni. Őt nevezik a "kalapos királynak". A magyar koronát Bécsbe vitette. Az elmaradottabb területeket akarta felzárkóztatni. Ehez új kormányzati modellt dolgozott ki. Uralkodása 10 évében több, mint 6 ezer rendeletet hozott. Elképzeléseinek összességét jozefinizmusnak nevezzük. Ez a Birodalom modernizációjára irányul. 1781-ben kiadja a cenzúra rendeletet és a türelmi rendeletet. A türelmi rendeletben az evangélikusoknak, a kálvinistáknak, az ortodoxoknak a korábbinál szabadabb vallásgyakorlást biztosított és az állampolgári jogok gyakorlását függetlenné tette a felekezettől(egyháztól). A cenzúra rendeletben kivette a cenzust az egyház kezéből. 1782-ben a betegápolással és tanítással foglalkozó szerzetesrendeken kívül feloszlatta a szerzetesrendeket. 1784-ben hozza meg nyelvrendeletét, melyben hivatalos államnyelvnek a németet teszi meg. Ez viszont nagy felháborodást váltott ki a nemesség körében. Ebben az évben rendeli el először a népszámlálást és a birtokösszeírást. Ezzel készíti elő a nemesség megadóztatásának kísérletet. 1785-ben az 1784-es román parasztfelkelés kapcsán hozza meg a jobbágyrendeletét. Ebben engedélyezi a szabad költözködést, a szabad házasodást, a mesterség tanulását és eltörli a jobbágy szó használatát. 1786-ban újabb népszámlálást és birtokösszeírást rendel el, de ekkor már pattanásig feszült a helyzet az uralkodó és a rendek között. A nemesi vármegyéket fel akarja számolni, ezért az országot 10 kerületre osztotta. 1788-ban a törökök ellen háborúzik és a hadjáratban halálos betegséget kap. 1790-ben hal meg. Halálos ágyán rendeleteit visszavonja, kivéve a türelmi-, a jobbágy-, és egy az alsópapságra vonatkozó rendeletét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése