IX/B. Tétel: Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai

Az iszlám

Dzsáhilijja: Az iszlám előtti arab világ.
Az arab-félsziget jelentős részét nomád arabok (beduinok) lakták. Az arab egy sémi eredetű népcsoport, mely Afrikából származik, a beduinok pedig törzsi szervezetben élő nomád arabok.
A beduin törzsek egymással harcoltak a száraz, sivatagos területeken a vízért, oázisokért és állatállományért. A törzsek vezetője a sejk volt. A törzsön kívüli emberek meggyilkolása, kirablása nem számított bűnnek Egyes területeken- mint például a Tömjénút mentén-virágzó kereskedővárosok jöttek létre. Közülük a legjelentősebb Mekka, amely egy új vallás bölcsőjévé vált. A város ősi zarándokhely volt, itt őrzik a Kába követ.
Mohamed próféta: 571-ben született Mohamed egy Mekka környéki törzsben. Karavánkereskedővé válik, majd megházasodik egy gazdag özveggyel. Negyven évesen felhagy a kereskedéssel és látomásai hatására új hitet kezd el terjeszteni. Támadást indított a bálványimádat ellen, vallása monoteista volt. Azt hirdette, hogy Isten (Allah), Gabriel arkangyalon keresztül mondta el neki igazságait, parancsait. Az iszlám jelentése: Teljes meghódolás. Hívei kezdetben ismeretségéből és a mekkai szegényekből származtak. Mohamed tanításaiban megveti az uzsorásokat és a kapzsi embereket. A szegények, elesettek gyámolítására buzdít, parancsol. Tanításaiban fontos az egység gondolata. Mekkából a gazdag, majd később uralkodóvá előlépő Omajja család elűzi 622-ben. Ez a hidzsra, az iszlám időszámítás kezdete. A próféta Jathribba költözik, melyet később átneveznek Medinat-al-Nabi(-)nak, azaz a próféta városának. Ez a város Medina. 630-ban Mekka is behódol az új hitnek, többek között azért, mert Mohamed vallási előírássá tette a Kába-kő tiszteletét és a mekkai zarándoklatot.
Iszlám és a Korán: Mohamed medinai évei alatt fejti ki részletesen tanításait, melyeket a hívei jegyeztek fel. Az iszlám hittételei szent könyvében, a Koránban (hirdetés) kerültek kifejezésre.
Az iszlám lényege a szigorú monoteizmus. Nincs Szentháromság. Jézust, mint prófétát elismerik.
A Koránnak 5 fő parancsa van: I. Allahban, az egyetlen istenben és az Ő prófétájában, Mohamaedben való hít. II. Napi ötszöri ima Mekka felé fordulva, amit rituális mosdás előz meg.
III. Kötelező alamizsnaosztás a szegények javára. IV. A ramadán havi böjt betartása, mikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni. V. Minden muszlimnak legalább egyszer az életben el kell zarándokolnia Mekkába.
A muszlim szó jelentése: meghódolt hívő. Az iszlám még számos a mindennapi életre vonatkozó előírást is tartalmaz. Ilyen például az alkohol és a sertéshús fogyasztásának a tiltása. A többnejűséget legfeljebb 4 feleségig engedi. A papságnak nincs olyan kitüntetett szerepe a vallási életben, mint a keresztény világban. A pap nem közvetít Isten és az emberek között, csupán vezeti a közös imát. A pap arab neve az imám. Az élet szinte minden pontját meghatározza a vallás az arab világban. A bírók (kádik) a Korán alapján ítélkeztek. Megemlíthető még a dzsihád, melynek eredeti jelentése a belső lelki küzdelem. Később a "Szent háborút", a hit erőszakkal történő terjesztését kapcsolják hozzá. Fontos, hogy aki a hit terjesztése közben hal meg, az azonnal a Paradicsomba kerül. Fontos könyvek a Koránon kívül: - Hadisz. Ez azon mondások könyve, melyet Mohamed nem illesztett bele a Koránba.
- Szunna. Ez a próféta tetteit tartalmazza.