Az athéni demokrácia
Demokrácia: A többség uralmán alapuló politikai rendszer.
Az athéni demokrácia szerkezete a Kr.e. V. században nyerte el végső formáját, amit Kleiszthenész alakított ki. Kleiszthenész Kr.e. 507-től, mint arisztokrata vezető, alakítja ki az új berendezkedést. Célja megakadályozni a zsarnokság visszatérését, a hatalmat ellenőrizhetővé tenni. Az új berendezkedés az új elvek szerint kialakított területi egységen nyugodott, szemben a korábbi származási, majd vagyoni besorolással. A területi egységek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak, és a közigazgatásnak az alapjává. Megszüntetik a szabad polgárok közötti jogi különbségeket. Tehát Kleiszthenész 10 kerületre osztja fel Athént, amikben kb. egyenlő számban éltek az emberek, ezzel akarja biztosítani az egyenlő népképviseletet. A 10 kerületet phűlének hívták. Ezenkívül még 3 nagy részre is felosztja a területeket: egy városi, egy tengerparti, és egy belföldi-termelői körzetre. Egy phűlé területe mindhárom részből kellett, hogy álljon, nagyjából területükhöz viszonyítva azonos mértékben. A phűléket többségben a démosz(nép) tagjai irányították, de az arisztokrácia is jelen volt. Minden phűléből 50 ember választottak, akik részt vettek az 500-ak tanácsában, a buléban. A bulé fő feladata a tőrvény előkészítése, a tisztségviselők munkájának ellenőrzése, az állam pénzügyeinek irányítása. A napi dolgok intézésére 50 fős ügyelestes bizottságokat hoztak létre. Mindegyik phűlé választott egy sztratégoszt is, így volt összesen 10 sztratégosz. A sztratégoszok a hadügyekkel foglalkoztak, és ez a tisztség, a többi tisztséggel szemben több éven át is betőlthető volt. A legfőbb hatalom az évenként kb. 40-szer ülésező népgyűlés (ekklészia) kezében volt. A népgyűlés hozta a tőrvényeket, döntött a háború és béke kérdéséről, a külpolitikáról, és itt választották a tisztségviselőket, ellenőrizték a bulét. A tisztségviselők az arkhónok, ők munkájukért pénzt kaptak.Minden athéni polgár, aki betölti a 20. életévét tagja lehet a népgyűlésnek.A rabszolgák, nők, és metioszok nem vehettek részt a népgyűlésen. A metioszok az athéni polgárjoggal nem rendelkező idegen bevándorlók. Athén város a kikötővel együtt kb. 100ezer fős volt, ebből 14ezer ember rendelkezett polgárjoggal. Fontos része az athéni demokráciának a bíróság, mely 6000 tagból állt.600-600 fő minden phűléből. Közűlük kerültek ki az egyes konkrét ügyekben intézkedő bíróság tagjai, akik szolgálatuk idejére napidíjat kaptak . A demokrácia egyik újítása volt a cserépszavazás, mellyel ismét csak a zsarnokság visszatérését akarták megakadályozni. Ha valakiről a polgárok, úgy vélték, hogy zsarnokságra tőr, akkor azt cserépszavazással száműzhették Athénból 10 évre.
Az athéni demokrácia fénykora a persze háborúk utáni időszakra tehető. Ennek egyik legnagyobb alakja az ősi arisztokrata családból származó Periklész, akit 15-ször választottak meg a sztratégoszi posztra. Ez a Kr.e.V. század környéke. Periklész korában a jogi egyenlőség a szabad polgárok számára már megvalósult. A politikában, a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. A politikai életben sajátos szerepet játszó színházi látogatásért is bevezetik a napidíjat. Az athéni demokrácia fénykora, Athén fénykora.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése