2009. március 7., szombat

VIII. Tétel: Mátyás történelmi portréja intézkedései alapján

Hunyadi Mátyás(1458-1490)

Hunyadi János halála után(1456) kiújult a hatalmi vetélkedés az V. László mögött álló bárói liga -Garai, Cillei- és a Hunyadiak között. Az uralkodó nem akarta Hunyadi János idősebb fiát, Hunyadi Lászlót megerősíteni apja méltóságaiban. Ezeken a méltóságokon nyugodott a Hunyadi liga hatalma( erdélyi vajdaság, temesi ispánság, szörényi bánság, Nándorfehérvár kapitányi cím). Erre válaszul a Hunyadiak emberei Nándorfehérváron megölték az uralkodó bizalmasát, Cillei Ulrikot. A király büntetlenséget ígért, de később Budán elfogatta a Hunyadi fivéreket. Lászlót kivégeztette, Mátyást fogságban tartotta. V. László Magyarországon nem érezte magát biztonságban, ezért -mivel cseh király is volt- Prágába ment és magával vitte Mátyást is. 1457-ben V. László váratlanul meghalt. Ezt követően a Hunyadi liga élén álló Szilágyi Mihály elérte a köznemességre támaszkodva, hogy az országgyűlés 1458 januárjában királlyá válassza a Prágában raboskodó Mátyást. A cseh király csak váltságdíj és házasság(Podjebrád Katalin) fejében engedte el a királyt. Az uralkodó miután elfoglalta a trónt félreállította Szilágyi Mihályt, akit öt évre szavazott meg mellé kormányzónak az országgyűlés. Ezután visszaverte III.(Habsburg) Frigyes és az őt támogató bárók támadását. Mátyás az első időszakban adományokkal nyerte meg ellenfelei egy részét, a többieket katonai úton győzte meg. A korona azonban ekkor még Frigyesnél van. Mátyás a Hunyadi ligának és a köznemességnek köszönhette trónját. Ezért kezdetben a rendekkel egyetértésben kormányzott és folytatta apja törökellenes politikáját. Időközben ismét megkezdődtek a déli végvárrendszer elleni török támadások. A török megtámadja Boszniát. A magyar csapatok Boszniába vonulnak, ám a kiegyenlített erőviszonyok miatt egyikük sem kockáztatja meg a döntő ütközetet. Mátyás 1463-ban megszerzi Jajcát, majd kettéosztják Boszniát. Északon magyar, délen török várrendszer épül ki.
Mátyás 1463-ban, hogy teljes jogú uralkodó legyen kiváltja III. Frigyestől a koronát. 80 ezer forintot fizet és Sopront is visszakapja. Ezután az uralkodó egyre kevésbé vette figyelembe a nemesség érdekeit. Az országgyűlésen a saját akaratát kényszerítette a rendekre. Az államigazgatás megreformálásakor a rendi hivatalok szerepének csökkentésére, az egyedül tőle függő hivatalok erősítésére törekedett. Egyesítette a titkos- és a főkancelláriát -ezzel korlátozta a királyi tanácsot- és élére bizalmasát helyezte. A főkincstartói tisztséget megszüntette. Helyére köznemesi és polgári származású kincstartókat nevezett ki, akiket közvetlenül irányított. Mátyás egy a személyéhez hű tisztségviselői réteget hozott létre. A királyra visszaszálló birtokokat eladományozta, hogy új, személyéhez hű bárói réteget hozzon létre(Bátoryak, Szapolyaiak).
Jövedelmek: Tervei megvalósításához Mátyásnak erőteljesen növelnie kellett a bevételeket. A királyi jövedelmeket a parasztok adóinak jelentős növekedésével emelte. 1467-ben a kapuadó helyett bevezette a füstpénzt. Így már nem portánként, hanem háztartásokként kellett fizetni. Legnagyobb bevételét a rendszeresen beszedett -évente akár kétszer is- rendkívüli hadiadó -1 forint telkenként- jelentette. A kincstári jövedelmek 500 ezer-750 ezer forintra növekedtek. Mátyás jövedelmei európai viszonylatban is jelentősek voltak. A török szultán bevétele kb. 1,800,000 forint volt.
A fekete sereg: Mátyás jövedelmeivel párhuzamban építette ki a később fekete seregnek nevezett haderőt. A sereg jelentős részét -15-20 ezer főt- igyekezett mindig fegyverben tartani. Ez hatalmas költségeket jelentett. Egy nehézlovas 3 aranyat, egy gyalogos 2 aranyat kapott havonta. A bevételek jelentős részét a fekete sereg emésztette fel. A fekete sereg teljes mértékben az uralkodó irányítása alatt állt. Ez a sereg nem csak hódításokra szolgált, de növelte a király erejét a rendekkel szemben. A fekete sereg magját egykori husziták alkották. Katonáit és vezéreit(Magyar Balázs, Kinizsi Pál) csehek, németek, magyarok alkották. A hadsereg modernnek számított a korban, mivel jelentős gyalogsággal rendelkezett. Voltak ágyúik is.
A reneszánsz uralkodó: Mátyás korának művelt uralkodói közé tartozott. Több nyelven beszélt és írt. A kor szokása szerint dinasztiát szeretett volna alapítani. Első felesége után 1476-ban feleségül vette a nápolyi király lányát, Beatrixot. Beatrixnak jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar királyi udvarban meghonosodott a reneszánsz műveltség és életvitel. A reneszánsz udvar fenntartása a fekete sereg után Mátyás kiadásainak legnagyobb tételét jelentette. Reneszánsz építkezés folyt a budai és a visegrádi palotában. A magyar urak többsége ellenszenvet érzett a kifinomult udvar iránt, mert beatrix érkezése után megszűnt az uralkodó és alattvalói kapcsolatának közvetlensége. Mátyás hatalmas 2000-2500 könyvből álló könyvtárat gyűjtött össze. Ezeket a könyveket corvináknak nevezik. Mátyás az udvarába hivatott számos olasz humanistát.
Külpolitika 1463 után: Mátyás a török ellen csak védekezett, nem kockáztatott meg nagyobb támadó hadjáratot. A végvári rendszert megerősítette: a várakat felújították, a katonák rendszeresen megkapták zsoldjukat. 1468-ban a cseh trón megszerzésére indított háborút az uralkodó, ennek ürügye az volt, hogy a cseh király huszita volt. A cseh hadjáratok változó eredménnyel folytak. Mátyás elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, ahol 1469-ben cseh királlyá választották. Csehországban azonban nem boldogult. Podjebrád György halála után a csehek Jagelló Ulászlót ültették a trónra, akivel Mátyás hosszú harcok után 1479-ben kompromisszumos békét kötött. Mátyás és Ulászló kölcsönösen elismerték egymás cseh királyságát és az országot megosztották. Mátyásé lett Morvaország és Szilézia, Ulászlóé pedig Csehország. Miután a német-római császár III.(Habsburg) Frigyes nem ismerte el cseh királynak, Mátyás megtámadta Ausztriát. A Frigyes elleni háború kisebb megszakításokkal haláláig tartott. 1485-ben elfoglalja Bécset. Mátyás kisérletet tett a német-római császári cím megszerzésére. A hatalmától tartó német rendek azonban Frigyes mögé álltak és annak fiát(Miksát) választották 1486-ban uralkodóvá.
A költséges nyugati hadjáratok és a rendek háttérbe szorítása miatt hívei egy része szembefordult Mátyással(mint Vitéz János, Janus Pannonius). Ezek egy összeesküvést szerveztek 1471-ben és Jagelló Kázmért hívták meg a trónra. Mátyás az összeesküvést elfojtotta, vezetőinek egy részét adományokkal megnyerte.
A magyar nemesség a cseh és osztrák háborúknál fontosabbnak tartotta volna a török elleni háborút. Nyomásukra és válaszul a betörésekre a király hadat indított a Délvidéken. 1479-ben Kenyérmezőnél Kinizsi Pál és Báthori István(erdélyi vajda) visszaverte az Erdélybe betörő törököket. Az uralkodó a törökökkel békére törekedett, így 1483-ban békét köt velük, amit a magyar királyok 1520-ig nyújtanak majd.
Trónutódlás: Mátyás 1463-ban elfogadta, hogyha fiú utód nélkül hal meg akkor Frigyesé vagy utódjáé lesz a trón. Mátyásnak azonban egyik feleségétől sem született gyereke. Emiatt a trónutódlás uralkodásának egyik központi kérdésévé vált. Egy bécsi polgárlánytól született fia -Corvin János- , aki számára igyekezett biztosítani a trónt. Corvin János a kor szokása szerint törvénytelennek volt és alacsony származású. Ezért Mátyás a fiút az ország leghatalmasabb birtokosává tette. 1486-ban meghozza a nádori tőrvényt, melyben -fia remélt támogatóját- a nádort a király helyettesévé tette, királyválasztáskor neki juttatta az első szavazatot. A köznemesség megnyerése érdekében megerősítette a szolgabírók és az alispánok szerepét a vármegyékben. Mátyás 1490-ben meghal. A nemesség arra törekedett, hogy többet hozzá hasonló uralkodó ne kerüljön a magyar trónra. Egykori hívei közül szinte senki nem állt ki fia, Corvin János mellett. A halálát követő trónharcból Jagelló Ulászló kerül ki győztesen.

1 megjegyzés: