XVII. Tétel: 1848-1849-es magyar szabadságharc főbb eseményei

Az 1848-1849-es szabadságharc

V. Ferdinánd Ausztriában megfékezi a forradalmat, Itáliában is. 1848 augusztus 31.-én követeli a magyar kormánytól, hogy mondjanak le a szabad pénzügy és hadügy jogáról. Erre a kormány lemond. Ez a szeptemberi fordulat. Nem rendelkeztünk még ekkor Ausztria és Magyarország viszonyáról. A kormány perszonáluniót akar létrehozni. A magyar kormány visszautasítja Ferdinánd kérését. Szeptember 4.-én Jellasics lesz a horvát bán és felbújtja a nemzetiségieket a magyarok ellen. Szeptember 11.-én Jellasics seregével átlépi a horvát-magyar határt, ezzel megindul a szabadságharc. Jellasics Ferdinánd kérésére támad. Bécs környékén már így is volt egy osztrák had Windischgratz vezetésével. A horvátok a magyar hadsereget visszaszorítják Pákozdhoz. A magyar hadsereg egy paraszthadsereg. Vezetője Móga. Jellasics serege képzett katonákból állt. Szeptember 29.-én ütközik meg a két sereg, a magyarok nyernek. Ez lesz a magyar fegyveres erők ünnepnapja. Jellasics Windischgratzhez menekül. Móga nem kap engedélyt az üldözéséhez. Október 6.-án kitör a második bécsi forradalom. Október 30.-án Schwechatnál ütközik meg a magyar és az egyesült osztrák-horvát hadsereg. Itt kikapunk. Október 30.-ától védekező háborút folytatunk és Görgey Artúrt nevezik ki a hadsereg vezetésére. December 2.-án V. Ferdinánd lemond és fia, Ferenc József veszi át a hatalmat. Ferenc Józsefet nem köti semmi eskü Magyarországhoz. Az osztrák had december 3.-án indul Buda és Pest elfoglalására. Erdélyben Puchner osztrák csapatai állomásoznak és ellenállnak a kormánynak. November 29.-én érkezik a lengyel Bem József, aki a fél szemére vak. Az erdélyi hadak élére áll és sorra legyőzi Puchner csapatait. December 25.- Kolozsvár visszafoglalása, Január 17.- Gálfalvánál győzelem, Február 9.- piksi győzelem. A román parasztokat az osztrákok fellázítják a magyarok ellen. A románok a magyar főurakra támadnak és sorra követnek el támadásokat a magyarság ellen.
Január 4.-én Görgey harc nélkül feladja a fővárost. Az országgyűlés Debrecenbe költözik és a kormány lemond. Görgeynek meg kell védenie Debrecent, ahol a kormány van. Görgey maga után csalja a Felvidékre Windischgratzt. 1849 január 5.-én Görgey Vácon kiáltványt ad ki, amiben kijelenti, hogy nem támogatja a köztársaságot és nem fogad el parancsokat a miniszterektől, csupán a királyi külügyminisztertől. Kijelenti, hogy az alkotmányos monarchia mellett áll. Keze alatt a magyar csapatok ütőképes seregekké válnak. Felvidéki célja Görgeinek- az ellenség elterelése mellett- a bányászvárosok megtartása. Február 5.-én Braiszkovynál kitör az üldözés alól a magyar sereg. Ekkor viszont nyilatkozata miatt Görgeyt leváltják és helyére Dembinkski kerül. A Felső-Tisza vidékén egyesülnek a magyar seregek. Február 26.- kápolnai ütközet. Itt vereséget szenved Dembinski. Ez nem volt nagy vereség, ennek ellenére Windischgratz levelet ír az uralkodónak, amiben azt írja, hogy tönkreverte a magyar hadsereget. Ezért Ferenc József március 4.-én kiadja az olmützi oktrojál alkotmányt. Ebben a császár mindenfajta kompromisszumot elvetett, kimondja, hogy az áprilisi tőrvényeket semmisnek tekinti és egy erősen centralizált államot fog létrehozni. Emiatt Magyarország folytatja a harcot.
A kápolnai vereség miatt Görgey és tisztikara megtagadja az engedelmességet Dembinskinek. Hamarosan ismét Görgeyt nevezik ki a hadsereg vezetőjének.
Tavasszal Görgey legyőzi az osztrákokat, ez lesz a dicsőséges tavaszi hadjárat.
Görgey célja, hogy bekerítse és megverje Windischgratz csapatait. Április 2.- hatvani ütközet, április 4.- tápióbicskei ütközet, április 6.- isaszegi ütközet, április 10.- váci ütközet, április 16.- nagysarlói ütközet. Nagysarlónál elfárad a magyar fősereg. Egészen Komáromig elmegy Görgey, majd május 21.-én visszafoglalja a fővárost. 1849 április 14.-én az országgyűlés a tavaszi hadjárat sikereire való tekintettel kimondja a Habsburg-ház trónfosztását. Ezzel Magyarország független állammá vált. Kossuth Lajost- mivel nem volt király- kormányzóvá választják. Kossuth jogköre majdnem olyan, mint a királyé.
A tavaszi hadjárat másik következménye, hogy Ferenc József május 1.-én egy levelet küld I. Miklós orosz cárnak, hogy segítsen leverni a szabadságharcot. Ezt a szent szövetség miatt kérheti. Ezután a magyar cél külön-külön legyőzni az osztrákokat és az oroszokat.
Május 2.-án megalakul Szemere Bertalan kormánya. Ekkor az ország 9/10-ed része magyar kézen van.
200 ezer orosz katona érkezik, 170 ezer osztrák van és a magyarok mindössze 132 ezren vannak. A túlerővel szemben Görgey először az oroszokat akarja legyőzni, mert azok nem egybe érkeznek, hanem külön-külön csapatokban. Komáromnál tervezik a magyar seregegyesítést. Kossuth viszont- valószínűleg a többi hadvezér miatt- Szegedre rakja át a gyülekezőhelyet.
Július 13.-án Görgey a Felvidékre indul Komáromtól. Július 29.-én Görgey nem tudja az oroszokat visszaverni. Júliusban Haynau vezetésével jön az osztrák had. Az oroszok Erdélybe is betörnek és szétverik Bem seregét. Július 31.-én Segesvárnál vereség, ahol eltűnik Petőfi Sándor. Augusztus 9.- temesvári vereség. Augusztus 11.-én lemond a kormány és tejhatalommal ruházza fel Görgeyt. Kossuth és több hadvezér Törökországba emigrál. Görgey 1849 augusztus 13.-án Világos mellett feltétel nélkül lerakják a fegyvert az oroszok előtt. Görgey a nemzetközi jogokban bízva rakta le a fegyvert. Az oroszok átadják a magyar hadsereg feletti rendelkezési jogot az osztrákoknak.
Magyar hadvezérek: Görgey Artúr, Bem József, Damjanics János, Klapka György, Perczel Mór, Nagy Sándor, Dembinski. Osztrák hadvezérek: Windischgratz, Puchner, Haynau, Schlick.
Horvát hadvezér: Jellasics. Orosz hadvezér: Paszkievics